Egy ateista egy vallásos szemszögéből olyan, mint akiből hiányzik valami. Mint akinek végtelen űr van ott, amit végtelen örömnek kellene betöltenie. Olyan, mint aki érzéketlenül eltol magától valami nyilvánvaló jót. Olyan, mint akinek rejtegetnivalója van.
Aki szegény, aki valamiből kimarad
Tisztátalan, mint aki nem mosott kezet evés előtt. Akivel valahol valami nincs rendben. Mint egy rákos beteg.
Aki nem szép. Nem sugárzik. Aki képtelen a gesztusokra, vagy ha gesztust is gyakorol, az hideg, idegen és romlott.
És az ateistának elég egy szót kimondania ahhoz, hogy minden megváltozzon. Hogy szépséghibája egyediséggé változzon, megtöltődjön tartalommal, a megjárt élet jeleként működjön. És zászlóvivő legyen, mert a megtért bárány értékesebb, mint a soha el nem veszett.
